Az elveszet város
A kiállítás megnyítóján egy nézelődő megkérdezte melyik városról festettem.
Ezen nagyon meglepődtem, hiszen rengeteg elveszett városról tudunk.
Van amelyiket az időtemette el, van amelyiket a föld vagy a tenger vagy ezek mindegyike.
Gondolhatunk Trojára, Angkorra, Tikalra vagy Petrára, és sorolhatnám még.
Amikor elkezdtem ezt a sorozatot nem gondoltam semelyik városra sem.
Általánosan bármelyik városról festhettem volna.
Az elveszett város című sorozat nyító képe 60 x 90 cm
A sorozat többi képe 20 x 15 cm
A soozat még folytatódik.
Szeretném bemutatni önöknek a talán utolsó polihisztort.
Köztünk él, csendesen alkot egy kis faluban, távol a város zajától.
Nincs körülötte nagy felhajtás, és egyre ritkábban vannak kiállításai.
Az ő élete szokatlan.
Tanulmányait a festészettel kezdte, majd az ezotéria különböző ágaival folytatta.
Többek között természetgyógyászatot tanult.
Tanulmányozta a filozófia, a vallások és az ezotéria különböző ágait és azok összefüggéseit,
a magyar őstörténettel és a magyar ősvallással.
Számára a festészet az Istennel való kapcsolatot jelenti.
Kezdeti sikerei ellenére nem törekedett az elismerésre, sőt hátat fordított neki,
mert az alkotás öröme fontosabb volt számára.
Talán a csend, a nyugalom, a szemlélődés titka, vagy talán valami más,
hogy alkotásai a lélek legmélyebb titkait tárják fel.
Talán mély hite, vagy talán valamilyen belátása, az összefüggések ismerete okozza a gyógyulást,
amit a festményei idéznek elő?
Nem prédikátor, de ő a mágusok leszármazottja, akik az emberiség ősi tudásának hordozói voltak.
Festményei képesek kapcsolatot teremteni a magasabb világokkal.
Tisza-Kalmár műveit mindenkinek ajánlom, aki úgy érzi, hogy fel akarja szabadítani a lelkét.
Magyar Dorka